Sokszor mondják az emberek, hogy megbocsátok, de nem felejtek. Ilyen nincsen. Ha valaki folyton azzal kel, és fekszik, hogy milyen múltbeli bántásokat kapott kollégáktól, férjtől / feleségtől, családtagtól, gyerektől, vagy a pénztárostól a boltban, akkor ez teljesen megmérgezi a napján, hetét, hónapját, évét, életét. Az embernek ezeket a dolgokat meg kell tanulni kezelni, és továbblépni rajta, mert ezeket átvisszük olyan emberekre is, akiknek egyrészt nincsen erre hatásuk, másrészt pedig nem tudnak ezen segíteni. Csak saját magunk tudunk. És nem kell olyan bonyolult dolgokra gondolni, az elengedés kapcsán. Találjunk ki maguknak valamit, amivel elengedjük. Képzeljünk el egy filmtekercset, amelyek az elengedni kívánt történés van, és gyújtsuk megy egy gyufával, gondolatban. Vagy mondjuk azt, hogy elengedem ezt, vagy azt a dolgot, ami történt, és már nem része az életemnek. Leginkább azt szokták még javasolni, hogy sirassuk meg. Ezzel elengedjük. Meg kell siratni minden bántást, rossz szót, rossz emléket, és elengedni. Nagyon sokat számít, mert aki egyedül nem tud boldog lenni, az mással sem fog tudni. A társára is átviszi majd a boldogtalanságot. A boldogság sem egy olyan dolog, hogy folyamatosan boldog valaki. Vannak boldog pillanatok, percek, órák. Nincs olyan, hogy valaki egyfolytában boldog. Csak az arányok nem mindegyek. Mennyit örülsz egy héten? Feltetted már magadnak a kérdést? Ha keveset, akkor ez nem jó. Változtatnod kell valamin. Minkahelyen, párkapcsolatban, valamin, ami miatt keveset örülsz egy héten. Nem mond, hogy nincs választásod, mert van. A döntéseknek vannak következményei, de amikor a mostani rossz kapcsolatodba kerültél, az is egy döntés eredménye. Mennyivel jobb így tekinteni erre, és azt mondani, hogy most úgy döntök, hogy új, jobb kapcsolatot keresek, igaz? Egy állás esetében is lehet dönteni, hogy én most felállok, és keresek olyat, amivel szívesen foglalkozom, mint a mostanival. Lehet mérlegelni, és lehet mondani, hogy addig nem lépek ki, ameddig nem találtam, mert ez az ésszerű, de dolgozni kell rajta, el kell dönteni, hogy másik állást keresek, és nem kifogásokat gyártani, hogy nincs megfelelő képzettségem. Vagy, hogy öreg vagyok már. Ha nincs képzettség, akkor képezni kell magunkat. És nem kifogásokat gyártani, hogy de az pénzbe kerül. Manapság szinte mindenkinek rendelkezésre áll az Internet, amely korábban nem volt. Szinte minden információ és tudás ott van az Interneten, csak el kell olvasni. A kifogások csak fájdalomcsillapítók, hogy ne tegyük meg, amit akarunk.
Felejtés nélkül nem lehet boldognak lenni.
2021.01.05. 14:09 wsx
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://thatsallthanks.blog.hu/api/trackback/id/tr1616372880
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.