Nemrégiben megjelent egy cikk az index.hu oldalon. (http://index.hu/kulfold/2011/08/31/a_szlovakok_nem_kernek_a_bevandorlok_ertekrendjebol/) A cikkben van egy idézet:
"A törvényes bevándorlókat üdvözöljük, de sem szokásainkat, sem értékeinket, sem hagyományainkat értük nem fogjuk megváltoztatni"
Ilyenkor kicsit lázong a vérem, mert Magyarországon rengeteg bevándorló van, akik nem kis számban foglalják el a helyet különböző munkaterületeken. Nem értem, hogy miért nem a magyar munkaerős részesítik előnyben, és miért van az, hogy magas pozíciókban románok, szerbek, horvátok, szlovákok dolgoznak a magyarok helyett? Hogy lehet az, hogy a szlovákok, akiknek Magyarország 1000 éves történelméhez képest szinte sehol sincsenek, büszkébbek, mint a magyarok, akik megannyi nagy uralkodóval büszkélkedhetnek, és megannyi nagy tudóst, kutatót adtak a világnak, akik nem kis találmányokkal beírták magukat a történelem és tudományok világába? A büszkeség nem csak arról szól, hogy zászlókat lengetünk egy tüntetésen, vagy, nagy Magyarország matricával díszítve az autó hátsó ablakát autózunk. A mindennapi életben is büszkének kellene lennünk történelmünkre, uralkodóinkra, tudósainkra, stb. . Előnybe kellene részesíteni a magyar embereket akkor, amikor egy állás megüresedik, és csak akkor kellene más országból ideérkezett bevándorlókat felvenni, ha az adott munkára magyar nem jelentkezik. Nem hiszem, hogy Magyarországon bármely területen ne lenne annyi állástalan ember, hogy egy adott állásra ne lehetne kiválasztani egy megfelelő tudással bíró magyar embert. Hajlamosak vagyunk minden felett szemet hunyni, de vannak dolgok, amik felett nem lehet. Egy más országból ideérkezett bevándorló miatt magyaroknak sem kell megváltoztatni szokásaikat, sem értékeiket, sem hagyományaikat. Ők jöttek ide. Nem mi mentünk az ő országukba, ahol szintén rossz néven vennék, ha valaki beleavatkozna az életükbe, vagy megpróbálná értékeiket, szokásaikat, hagyományaikat megváltoztatni. Ez a mi országunk! A többiek csak vendégek. Nekik kell beilleszkedni, és nem nekünk idomulni hozzájuk! Legyünk büszkék, és hallassuk a hangunkat, ha egy „idegentől” valamilyen sérelem ér minket! Tartsunk össze és minden rendbe jön!
